rendhagyó irodalomóra

Rendhagyó Irodalomóra

Ma szellemekkel vigadok

Egy olyan színházi formát hozunk létre, ahol a színész a környezetet, mintegy színházi díszletként használja. A képzőművészeti közeg Petőfi életét mutatja be, amihez a feldolgozó színházi foglalkozásunkhoz egy képzőművészt kértünk fel, Gregovszki Gábort, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával terveinkhez csodás, festett fatáblákat készített.

Az előadás a múzeumban is látogatható lesz a jövőben, annak felújítását követően a tervek szerint, de iskolákba, osztályokhoz látogatva különleges színházi élményt teremt. A színész a foglalkozás alatt a János vitézből teremti meg az előadás szövegvilágát.

„De csodák csodája! mit látott, mit látott!

Látta Iluskává válni a virágot.

Eszeveszettséggel rohant a habokba,

S a föltámadt leányt kiszabadította.”

A versek és a tánc mindig is keveredtek a világomban, egyik a másikra ható forma, így a produkcióban ifjabb Sebő Ferenc színésszel együtt a versek, a színház, a zene és a mozgás világát kívánjuk összekapcsolni. Az író és a színész egyaránt mondanak verseket a performansz során, egymásra reflektálnak, közösen adnak elő egy-egy verset szétszedve, szerepekre osztva.

Gabnai Katalin neves drámapedagógus tanított egyetemista koromban a verses szerkesztett estek világára. Ez a szerkesztett versműsor is ekképpen kíván felépülni, mint egy színdarab, rávezető, bevezető versekkel, váltakozó dinamikával, hosszabb és rövidebb művek váltakozásával, gondolati ívvel, felfutással és elgondolkodtató zárással.

A zene mindvégig szerves része lenne a műsornak, átkötő elemként és háttérként is szolgálna egyes versekhez. A megjelent verseskötetben számos vers kamaszkori érzéseket rejt.

Az Én-tudat így szól: „Magamba záródom, mint a meggymag, körbeforrt testem csontkemény. Egy tenyér elrejt, egy tenyér elhagy. Magamat görgetem felém.”

Ezeknek a verseknek a megszólaltatása segít, hogy a fiatalok szocializációjának kérdései felmerüljenek, a közösséghez tartozás, egymásra figyelés és a versek az elmélyülést tárják fel, ahogyan mi is szeretnénk lehetőséget teremteni, hogy a fiatalok magába záródó világa kissé megnyíljon, egymás felé forduljanak, beszélgetni merjenek saját gondolataikról.

Said Tichiti zenéje változatosan követi az előadást, dallamok, instrumentális kíséretek váltakoznak. Sebő Feri színészt erős zenei hatások érték közismert népzenét, verseket megzenésítő édesapjának köszönhetően, a versekhez és a zenéhez is egyaránt kifinomult érzéke van. Így színészként is bevonódik a produkcióba énekelt vers részletekkel is.

A műsor 16-20 verset tartalmaz, melyeket időnként megbontunk, variálunk. A 40 perces műsort beszélgetés követi.

Simor Ágnes: Ma szellemekkel vigadok Jaffa kiadó, 2007