Simor Ágnes a 2000-es években talált rá a Butoh táncnyelvre, amit alapjaiban érzett sajátjának.

2011 őszén meghívtak Japánba, hogy részt vegyek egy művészeti rezidencia programban. Ennek során több előadásom volt Tokióban és Yokohamában. 10 évvel ezelőtt dolgoztam közös táncelőadásban először japán mesterekkel. Két világ összekapcsolódása mindig rengeteg változást eredményez bennem.

Mostani utam során a hihetetlen emberi és környezeti élmények mellett folyamatosan jelen volt a földrengés tragédiája. Láttam kiállításokon, építészek modern munkáiban, fejjel lefelé átfordított házakban. A földrengést túlélő sérült szerepét kaptam a Tokiói Színházi Fesztivál előadásában, és ezzel foglalkoztunk a Kazuo Ohno butoh stúdióban.
Amikor a hazámról és annak jelenlegi társadalmi viszonyairól beszélgettem egyik japán festő és zenész barátommal, azt mondta:
- Nálatok a fejekben van a földrengés. Erről szól a te szólótáncod is. Jól látom?
- Persze - mondtam én.
- Jó, akkor zenélek benne.
Így lett.

Budapesti előadásomon Nemes Janó zenél. Egy effekt-pedál segítségével több szólamban, több hangszeren egyszerre szólal meg, idézi fel a város, a természet, a test hangjait.

Watanabe Tomoki, japán történész pedig a japán tragédia néhány valós élményét tárja elénk az előadás szereplőjeként.

Bethlen Téri Színház - Bethlen Téri Színház
Budapest - 2012. Február 26. Vasárnap, 19:30

Támogató: japán alapítvány